A Termszetvdelmi Vilgalap (WWF) htfn Frankfurtban bemutatott albuma sszesen 1068 j fajt sorol fel, amelyet a Mekong mentn fedeztek fel 1997 s 2007 kztt. Kztk van pldul a Vietnami-hegysgben shonos cskos nyl s a laoszi szirti patknynak nevezett ngylb rgcslfaj, amely gy nz ki, mint egy mkus-patkny keverk. 2005-ben bukkant fel elszr - nyencfalatknt, grillen stve egy laoszi piacon. Azta termszetes krnyezetben is sikerlt a nyomra bukkanni, pedig a tudsok korbban gy tartottk, hogy a faj 11 milli ve eltnt a Fld sznrl.

A 4500 kilomter hossz Mekong a tizedik leghosszabb foly a vilgon. Senki sem gondolta volna, hogy "ilyen elkpeszt mennyisg" ismeretlen llnynek biztost otthont - mondta Peter Obrdlik, a WWF munkatrsa. Az utbbi tz vben felfedezett fajok kzl 519 nvny, 279 hal, 88 pk, 88 bka, 22 kgy - pldul egy zlden vilgt csrgkgy faj, amelyrl 2002-ben kszlt az els tudomnyos feljegyzs -, s 15 emls.

Az egyik legltvnyosabb j faj a testbl cint kivlaszt rzsaszn szzlb (Desmomyxtes purpurosea). A Thaifld szaki rszn l zeltlb ht centimter hossz s 88 lba van. Mrgez, s rikt sznvel is igyekszik elriasztani az ellensgeit, patknyok s mkusok mgis szvesen fogyasztjk. Pontos lhelyt a thai biolgusok nem hajlandak elrulni, mert attl tartanak, hogy a gyjtk azonnal elkezdennek vadszni r.

A Mekong hat orszgot szel t, a Tibeti-fennskrl indul, hatrfoly Mianmar, Laosz s Thaifld kztt, majd laoszi "kitr" utn a thai-laoszi hatrt jelzi, vgl Kambodzsn s Vietnamon keresztl vezet az tja s belemlik a Knai-tengerbe.

A WWF szerint a foly vidkn egyre nagyobb sebeket ejt a rablgazdlkods. A dlkelet-zsiai trsgben vente 2,7 milli hektrrl irtjk ki az erdt, a Mekongon pedig a tervek szerint sszesen 150 vziermvet ptenek. A termszetvdelmi szervezet szerint 600 ezer ngyzetkilomteres vdett terlet kijellsre van szksg, klnben "szmos faj kihalhat, mg mieltt felfedezik" - mondta Peter Obrdlik az album bemutatjn.

 STOP