Pldul gyakran elfordul, hogy a hangszerekhez kpest sok vagy ppen kevs a vokl, esetleg ezek nem kompatibilisek egymssal. Ezt rgtn orvosolni kell, majd ezutn kvetkezhet a svols, ami az egyes nem l hangszerek egyenknt felvtelt jelenti. Hangszn- s dinamikaszablyozssal is csodkat lehet mvelni, mindezeket analg s digitlis mdon is vgre lehet hajtani.























Az oda nem ill hangok, zrejek eltntetse is kulcsfontossg. gy pldul nem rt kikeverni a klnbz, oda nem ill levegvteleket, nyelvi botlsokat, kattansokat, pattansokat, s mindenfle egyb zajokat. A pattansok akkor keletkeznek, amikor hirtelen elindul vagy vget r egy hang. ppen ezrt rvid id alatt hangostani vagy halktani kell ket. A levegvteleket s mssalhangzkat hagyhatjuk eredeti formjukban, de csillapthatjuk, kiemelhetjk ket, st akr teljes egszben ki is vghatjuk vagy kicserlhetjk ket. zls s koncepci krdse. s ht ilyen az emberi gpezet: gyakran vannak nylfrccsensek is az nekls sorn, melyeket szintn lehet enyhteni, illetve el is lehet tntetni ket.
Ezek utn szembeslhetnk azzal, hogy az nek s a vokl nincsen teljesen szinkronban egymssal. Ez tovbbi vgsokkal, idkorrekcikkal megoldhat.
m itt mg mindig nincs vge, mert ha az nek s a vokl szlamok hangmagassgban egy picit lejjebb vagy feljebb vannak az optimlishoz kpest, egy erre megfelel programmal azt ki kell korriglnunk. A program ezt automatikusan kpes elvgezni, de ugye mondanunk sem kell, hogy nem mindig a legtermszetesebb mdon teszi ezt. Ennek ellenre sokan ezzel a mdszerrel oldjk meg a problmt, s ennek meg is van a hallhat kvetkezmnye.
Mindezek ismeretben nem meglep, hogy olyan sztrok szlettek/szletnek akr a hazai, akr klfldi porondokon, akiknek - finoman szlva - nincsen kifejezetten j nekhangjuk, viszont annl hozzrtbbek a kevermestereik.